udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
55
találat
lapozás: 1-30 | 31-55
Névmutató:
Szamosközi István
1990. augusztus 31.
Balázs Sándor professzor szerint kiváló, színvonalas konferencia volt Bálványosfürdőn júl. 21-30-a között, magyar, román és angol előadók tartottak előadásokat, jelen voltak a Fidesz képviselői is. A konferencián újra együtt volt a Limes Kör: Molnár Gusztáv, Fábián Ernő, Bíró Béla, Lőrincz Csaba és ő, Balázs Sándor. /Szamosközi István: Ez a vicc nem vicc? = Valóság (Bukarest), aug. 31./ 1990. szeptember 7.
Sikeresen zajlik az RMDSZ kétközpontúvá válása, nyilatkozta Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ alelnöke. Kolozsvár szellemi háttere ezt biztosította. Király Károlynak joga van nézeteit kifejteni, joga van létrehozni a Nemzetiségi Ligát. A Nemzetiségi Ligát azonban nem lehet úgy felfogni, hogy ez az egyetlen szervezési forma. Az újságíró elmondta, hogy az eddigi interjúkból kitűnt az alapvető különbség: Király Károly inkább a Megmentési Fronthoz közeledő politikát folytat, szerinte részt kell venni az államvezetésben, az RMDSZ pedig olyan körülmények között, melyet a Front kialakított, ebben nem kíván részt venni. Szőcs Géza elismerte, valóban van ilyen különbség. Úgy hiszi, Király Károly rájött arra, hogy nézetével kisebbségben maradt. /Szamosközi István: Pártpatvar? Csak az egyik szólam. Beszélgetés Szőcs Géza szenátorral, az RMDSZ alelnökével. = Valóság (Bukarest), szept. 7./1997. április 18.
A Babes-Bolyai Tudományegyetemen új dékán-helyetteseket neveztek ki, közülük magyar: Cseke Péter /politikatudomány és közigazgatás/, Gyémánt László /európai tanulmányok/, Szamosközi István /lélektan és neveléstudomány/. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ 1999. augusztus 4.
Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./2000. február 1.
Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2000. március 15.
A felsőfokú tanintézmények közti együttműködés szép példája a Kolozsvár-Szeged koprodukcióban félévente megjelenő, LélekJelenLét című, egyetemi hallgatók tudományos folyóirataként meghatározott kiadvány, melynek bemutatkozó száma most került ki a nyomdából. Az új szemle szakterületei: pszichológia, (gyógy)pedagógia, orvostudomány, szociológia, antropológia, szociális gondozás, politikai tudományok, filozófia, történelem, jog, irodalomtudomány. A folyóirat alapító igazgatója dr. Szamosközi István, megbízott főszerkesztője Molnár Attila. /LélekJelenLét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2000. november 17.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, tanügyminiszter emlékeztetett: az Európa Bizottság jelentésében lényegében az oktatási szféra volt az egyetlen, amelyet nem ért komolyabb kritika. Marga súlyos hibának tekintette azt, hogy a parlamentben nemrégiben komoly privatizáció-ellenes megnyilvánulások voltak. Reményét fejezte ki, hogy az ösztöndíjak kiszámításához szükséges kulcsszám növekedésével (200 000-ről 260 000 lejre), valamint a bentlakás-támogatások emelkedésével (160 000 lejről 200 000 lejre) javulni fog a diákság közérzete. - Jó lenne, ha Romániában ismét gyökeret verne az a széles körű német, szlovák, magyar, ukrán, szerb, horvát nyelvismeret, amely oly sokáig sajátossága volt az országnak - mondta. - A BBTE távoktatási rendszerével kapcsolatban Dr. Szamosközi István docens, a BBTE távoktatási és továbbképzési központjának igazgatója elmondta, hogy jelenleg 3109 diák igényli a BBTE távoktatását - az ország majd minden megyéjéből. /Reflektorfényben a BBTE távoktatási rendszere.Marga a magánosítás védelmére kel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2001. október 11.
Okt. 5-én harmadszor szólalt meg a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ épületében működő Babes-Bolyai Főiskola hallgatóinak a tanév kezdését hirdető csengő. A megnyitón jelen volt dr. Szamosközi István, a Tanítóképző Főiskola igazgatója, a kolozsvári tudományegyetem pszichológia - neveléstudományi szakának dékánja, Ördög Gyárfás Lajos, a megyei tanács képviselője, Török Sándor polgármester, Németh Csaba szenátor és természetesen a főiskola tanárai, ill. hallgatói. A 2001/2002-es tanévet Bajcsi Ildikó tanárnő, a főiskola tanulmányi igazgatóhelyettese nyitotta meg, mondván: "1999-ben egy álom vált valóra: itthon, a szülőföldünkön lehet tanulni. És íme, felnőttünk: öt évfolyammal indulunk az idén." Nappali tagozaton három, az összevont tagozaton két évfolyam, összesen 254 hallgató kezdi meg a tanévet, ebből 79-en első évesek. Az iskola fő profilja a tanítóképzés, de emellett angol szakon is tanul 123 hallgató. /Bartos Lóránt: Harmadszor szólt a csengő. Tanévnyitás a Főiskolán. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./2002. június 18.
A Babes—Bolyai Tudományegyetem fennállása óta a Pszichológia- Neveléstudomány Kar végzett növendékei között soha nem volt ennyi magyar, mint az idén. Talán emiatt az egyetem fennállása óta először az idei magyarul végzettek külön ballagtak. A ceremónia végig magyar nyelven folyt. Szamosközi István, a BBTE Pszichológia- Neveléstudományi Karának magyar dékán helyettese közölte: A most végző generáció 1998-ban került az egyetemre. 1995-től a felvételi rendszer megváltozott, az egyetem nyitottabbá vált. Megjelentek olyan tanulási lehetőségek, melyek nincsenek a numerus clausushoz kötve. 98-ban 20 államilag támogatott hely volt, ellenben 47 végzett most a nappalin, mert 27-en tandíjas helyen tanultak, a szülők segítségével. A ballagáson jelen volta 30 távoktatásos is, így búcsúzhatott összesen 127 végzős. De a továbbiakban lesz olyan év, ahol csak a távoktatáson 147 egyetemista van, a nappalin pedig majdnem 80 fő. /(Csomafáy Ferenc): Magyar egyetemisták ballagása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2003. szeptember 4.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) összehívja a román-magyar-német vegyes bizottságot, a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. A bizottság magyar tagjai: Kása Zoltán, Néda Arpád, Szamosközi István, Vincze Mária, Nagy László, Bolla Csaba, Fodorpataki László, Csucsuja István, Péntek János, Cseke Péter, Gyémánt László, Horváth István, Horváth Andor, Veress Károly, Szatmári Lőrinc és Imecs Zoltán. /Összeül az egyetemi vegyes bizottság. Terv készült a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2003. november 26.
Benedek Dezső Kolozsvárról elszármazott magyar professzor a rendszerváltás óta vendégtanárként rendszeresen hazajár tanítani. Kezdetben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán oktatott, legutóbb a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem meghívottja volt. Benedek Dezső hét éve figyeli a romániai magyar felsőoktatást. Benedek Dezső aggódik az erdélyi magyarságért, mert antropológusként számtalan olyan, a romániai magyarsághoz hasonló kisebbségben élő nemzetet és etnikumot látott, amelyek a többségi nacionalizmus jelentős mértékű csökkenése után képtelenek voltak önálló nemzetként megmaradni, és asszimilálódtak. A beolvadás szoros kapcsolatban áll a felsőoktatás színvonalával, amely Erdélyben gyalázatosan alacsony. 1990 után a fegyelmezettség meglazult.Az elszegényedés miatt az oktatók több intézményben is tanítanak. A legjobb szándékú oktató erejét is felülmúlja ehhez hasonló megterhelés. Az elmaradt órák mellett az oktatás is korszerűtlen. Egyes tanárok húszéves, immár megsárgult jegyzeteket használnak. Benedek Dezső szerint a romániai magyarság a beolvadás fele vezető úton halad, amelynek kezdeti szakasza arról ismerhető fel, hogy számos magyar diák és szülő a magyar oktatás színvonalát kifogásolva választja a román tagozatot. Ez a romániai magyarság gerincének megroppanását jelenti. A hanyagság jelei a román tagozaton is tapasztalhatók, azzal a különbséggel, hogy a román kultúra nincs asszimilációs veszélyben. Változtatni lehet, ezt bizonyítják a Szamosközi István által vezetett Pszichológia és Neveléstudomány Kar magyar tagozatán tapasztalt javulások: minden órát megtartanak, a diákok szemeszter elején silabuszt kapnak, az oktatók igyekeznek idejében kijavítani és visszajuttatni a dolgozatokat a diákoknak. /B. T.: Hová lett a lelkiismeretesség? Felsőoktatásunk kegyetlen kórképe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2004. február 26.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./2004. március 2.
Márc. 1-jén új vezetőséget választott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Az egyetem új rektora Nicolae Bocsan történész lett. Andrei Marga egykori rektor továbbra is a vezetőség tagja maradt, mivel az akadémiai tanács elnökévé választották. Salat Levente politológus és Nagy László fizikus lett a két új rektor-helyettes, míg az akadémiai tanács alelnöki tisztségét Szamosközi István professzor tölti be. Salat Levente az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezség értelmében létrehozandó magyar karok ötletét nem támogatja, mivel az a szakértők feje fölött jött létre. Salat szerint a magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében Salat az önálló magyar struktúra megteremtését csak abban az esetben látja megvalósíthatónak a közeljövőben, ha valaki nagyon rövid időn belül elkészíti ezt a tanulmányt, és kiderül, hogy ez a legszerencsésebb megoldás a BBTE-n zajló magyar oktatás intézményi struktúrájának korszerűsítésére. /Borbély Tamás: Margáék győztek a BBTE vezetőségi választásán. A magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./2004. március 10.
Márc. 9-én ülésezett először a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem újonnan létrehozott vezetőtestülete, az Akadémiai Tanács. A testület magyar alelnökét, Szamosközi Istvánt – aki 1997 óta a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese – az egyetem új rektora, Nicolae Bocsan úgy mutatta be, mint a magyar tagozat fejlesztésében a leglátványosabb növekedést elért vezetőt: a Pszichológia Kar magyar diákjainak száma bő évtized alatt 4-ről 1800-ra ugrott. Szamosközi István elmondta, hogy 1990-ben négy magyar lány jutott be az akkor még csak román tagozattal induló pszichológia szakra. 1995-ben már mintegy harmincan voltak a magyar diákok, és néhány tantárgyat – lélektant, pszichológiatörténetet, kísérleti lélektant, egészségpszichológiát – tanultak magyarul. 1997 májusától, a Pszichológia és Neveléstudományok Kar létrehozásával lett erőteljesebb a fejlődés. Akkor már hatszázan tanultak a magyar tagozaton, most pedig már szinte kizárólag magyarul folyik az oktatás: a hallgatók csupán a felnőtt- és gyermekpszichiátriát, valamint egy választható tantárgyat tanulnak románul. Szamosközi István vezeti a Babes–Bolyai távoktatási központját is. A távoktatási központ nagyon sok erdélyi magyar fiatalnak ad lehetőséget a továbbtanulásra, de figyelembe kell venni a hat főiskolai szintű tanítóképzőt is, hiszen a Pszichológia és Neveléstudományok Kar magyar tagozatának 1800-as diáklétszámához ezek a kihelyezett erdélyi főiskolák jelentősen hozzájárulnak. Az újságíró felvetésére, hogy a magyar tagozat egyes oktatói még megválasztása előtt hevesen bírálták őt, Kása Zoltán volt rektor-helyettes alkalmatlannak nevezte az alelnöki tisztségre, Szamosközi nem kívánt reagálni. /Salamon Márton László: Két mozdony húzza a BBTE-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./2004. március 18.
A kolozsvári tudományegyetem önálló magyar karainak fölállítása immár esztendők óta foglalkoztatja a közvéleményt. A közvélemény súlyosan csalódhatott: az új protokollum alkutételei közül kimaradt a karok ügye. Salat Levente rektor-helyettes azért nem szorgalmazná az önálló karok létrejöttét, mert attól tart, hogy azok finanszírozása komoly hátrányokat szenvedne. Szamosközi István, a Marga exrektor által vezetett új Akadémia Tanács (ez voltaképpen az egyetemi szenátus alteregója) elnökhelyettese nem is tartja igazán szerencsésnek a szeparálódást, s úgy véli, hogy a tagozatos berendezkedés sokkal jobban megfelel a magyar oktatók és diákok érdekeinek. Tízezer magyar hallgatóról beszélnek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy ezek többségét nem a valódi egyetemi hallgatók, hanem a kihelyezett kollégiumok és a tanítóképzők diákjai adják. Szamosközi István eldicsekedett, hogy a valamikori két-három magyar hallgatóról immár 1800-ra duzzasztott létszámú pszichológiai és neveléstudományi magyar tagozat azért működik remekül, mert a diákok döntő többsége tandíjat fizet. Ez viszont ellentmond a tanügyi törvényben lefektetett alapelvnek, miszerint Romániában az állami oktatás – óvodától egyetemig – ingyenes. Magyari Lajos megjegyezte, újra küzdeni kell az önálló állami magyar egyetemért. /Magyari Lajos: A karok háborúja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./2005. október 8.
Utcai tüntetést tervez több erdélyi nagyvárosban a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak az önálló Bolyai Egyetem ügyének előmozdításáért – jelentette be Kolozsváron Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója, akik szeptember végén az Európai Parlament elé tárták az ügyet. A megmozdulást október 17-ére tervezik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Kovács Lehel ismertette azt az anyagot, amelyet szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága elé terjesztettek. E szerint az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, hiszen a 6,6 százalékos romániai magyar népesség mind össze 1,6 százaléka végezheti anyanyelvén tanulmányait, emellett a felsőoktatásban résztvevő magyar nemzetiségű diákok számaránya is csak 4,4 százalék. A jelentés készítői szerint kevés a magyar nyelvű képzést nyújtó szak Romániában, és a magyar oktatók száma is alacsony. Kifogásolják, hogy a képzőművészeti, agrártudományi, állatorvosi és mérnöki szakokon egyáltalán nem folyik magyar nyelvű oktatás. „Ezekre a problémákra a megoldást a romániai magyar közoktatási rendszer autonómiája, valamint az önálló állami magyar tannyelvű egyetemi hálózat létrehozása és működtetése jelentené. Ez a Bolyai Egyetem visszaállításával és a magyar költségvetésből fenntartott Sapientia– Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásával hozható létre. Ez esetben a Sapientia egyetem egyebek között a műszaki, agrártudományi, művészeti oktatást ölelné fel” – áll a dokumentumban. Az önálló egyetem visszaállításának s legsürgősebb lépése a BBTE-n tervezett önálló magyar karok létrehozása lenne. Ezt a tervet a BBTE magyar oktatóinak 85 százaléka támogatja. A jelentéskészítők kifogásolták, hogy a BBTE-n továbbra sem hivatalos nyelv a magyar, hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, és magyar tudósokról mindössze három termet neveztek el. Hantz Péter a BBTE-n önálló tanszékek létrehozását nem tartják elégségesnek, mivel szerintük a tanszékek nem rendelkeznek olyan nagy döntési hatáskörrel, mint a karok. A két oktató abban reménykedik, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája után az RMDSZ ismét szorgalmazni fogja az önálló karok és egyetem ügyét. Nyilvános vitára hívta ki Szamosközi Istvánt, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnökét Hantz Péter. A két oktató október 11-én Kolozsváron vitathatta volna meg a Bolyai Egyetem szükségességét. Azonban erre nem kerül sor, mivel Szamosközi csak Salat Leventével és Nagy László rektor-helyettessel együtt állna ki vitára. Ezt a feltételt Hantzék elfogadták, és egy későbbi időpontban ők is hajlandók erre. /Borbély Tamás: Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./2005. október 13.
A Bolyai Egyetem újraalapítása csak akkor lehetséges, ha az erdélyi magyar politikai szférában a jobb oldaltól a bal oldalig mindenki támogatja az ügyet – fejtette ki Hantz Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a II. Bolyai Est nevű megbeszélésen, amelyen az eredeti tervekkel ellentétben nem történt meg az egyetem magyar tagozatának vezetősége és az önálló egyetem mellett kiállók találkozója. Hantzéknak szándékában áll, hogy egy későbbi, minden féllel egyeztetett időpontban megbeszélést tartanak. A Bolyai Kezdeményező Társaság, a KMDSZ, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett mostani megbeszélés az önálló karok, és önálló egyetem kérdéséről a BBTE magyar tagozatának vezetői nélkül zajlott. Hantz kifejtette: Salat Levente évnyitó beszédéből kitűnt, hogy a fokozott egyetemi önállósodást támogatja. Szamosközi István szintén az önálló magyar felsőoktatás létrehozása mellett van, egyedül Nagy László szerint nem érdemes az egyetemet kettéválasztani. Szó esett arról, hogy a magyar felsőoktatást a Sapientia Egyetemre kellene teljességgel átköltöztetni, de Hantz érvelése szerint ezzel le kellene mondani a Bolyai Egyetemet megillető épületek egy részéről. A majdani Bolyai Egyetem akkreditálásával kapcsolatban Kása Zoltán volt prorektor, a Bolyai Társaság alelnöke kifejtette: a BBTE két jogutódja, a Babes és a Bolyai „megörökölné” az akkreditált státust. /Kiss Bence: Összefogást szorgalmaznak a Bolyai Egyetem támogatói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ 2005. október 18.
Péntek János tanszékvezető professzor kifejtette, hogy önálló állami magyar egyetem igénye jogos, 1990 óta semmit nem vesztett aktualitásából. Jelenleg a BBTE magyar tagozatának hiányzik a fejlesztéshez és az elvárható szintű működéshez szükséges önállósága. Amennyiben megvalósul a Sapientia Egyetem állami támogatása, a magyar felsőoktatás teljesen más helyzetbe kerül, ugyanis ha a Sapientia lenne az önálló erdélyi magyar egyetem, a Bolyai önálló karainak létrehozása már nem lehetne téma, ez tovább gyengítené a „magyar vonalat”. Salat Levente rektor-helyettes elképzelése, hogy a három magyar tanszék összevonásával hozzanak létre magyar kart, nem új, és nem is olyan nagy lehetőség. Egy ilyen kar visszavezetne ahol 1990-ben voltak (amikor egy tanszéki egységben volt a mai három), ezen kívül pedig többletet nem jelentene sem a diákoknak, sem a tanároknak, tehát a képzésnek sem. A korábbi kezdeményezést támogatta a magyar oktatók többsége: két magyar kar létrehozása, amely a mai „magyar vonal” szétszórt egységeit fogná egybe. Péntek professzor szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottsága önmagában nem hozhat eredményt, ha nem áll mögé a politikai érdekképviselet, az RMDSZ, amely mostanában a két önálló karról is megfeledkezett. Nagy László rektor-helyettes elismeri, hogy az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, de szerinte kár lenne két részre osztani a Babes–Bolyait, túl nagy értéket képvisel ahhoz. Minden évben nő a magyar nyelven tanuló diákok száma. Fontosnak tartja a magyar nyelvű feliratokat. Fél éve alakult egy tanárokból álló bizottság, amely azt vizsgálja, hova, mit kell majd magyarul kiírni. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége nyilatkozatban ítélte el a tüntetés kezdeményezőit. A nyilatkozat hosszasan ecsetelte a multikulturalitás eredményeit és megbélyegezte a „szeparatista törekvéseket”. Erre az elítélő nyilatkozatra a magyar tanárok közül igennel szavazott Szamosközi István, Nagy László, Noda Mózes és Vincze Mária. Kása Zoltán nem szavazta meg, Magyari Tivadar pedig nem vett részt a szavazáson. A Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén nyilatkozatban fejtette ki álláspontját, és megvédte „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket”. A nyilatkozat hiányolta az egyetem multikulturalitását bizonyító tényeket. /Bagoly Zsolt: Két egyetemi tanár a magyar egyetemről Két egyetemi tanár a magyar egyetemről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./2005. október 19.
Nem ért egyet az október 17-i tüntetésekkel a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetősége, mivel az lerombolja azokat a részeredményeket is, amelyeket a különböző szintű egyeztetéseken értek el. A BBTE rektori hivatalában október 18-án Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István, az egyetem akadémiai tanácsának alelnöke tartott sajtótájékoztatót. Rámutattak: az állami magyar nyelvű egyetem a romániai magyarságnak legitim célkitűzése. Elismerik, hogy a multikulturalizmussal kapcsolatos ellenszenv nem teljesen alaptalan. A multikulturalizmus eszméjének az elutasítása azonban tájékozatlanságra vall. Salat Levente reméli, a mostani tanév első féléve végén tapasztalhatóak lesznek már azok eredmények, amelyek az intézmény magyar múltjához kapcsolódó szimbólumok megjelenítéséhez fűződnek. Nagy László kifejtette, hogy a romániai egyetem magyar tagozatának elsősorban a versenyképesség biztosítására kell törekednie. Szamosközi István felhívta a figyelmet, hogy a BBTE-n jelenleg több mint 12 ezer magyar diák tanul, de ebből csak nyolcezren anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, a BBTE volt rektor-helyettese szerint a kolozsvári állami egyetem magyar tagozata az erdélyi magyar felsőoktatás legfontosabb intézménye, és annak is kell maradnia. Leszögezte: nem kell feltétlenül szétverni a BBTE-t, az egyetem három tagozata konzorciumként működhetne. Ugyanakkor az erdélyi magyarságnak jogos az igénye, hogy a román állam által fenntartott önálló egyetemmel rendelkezzen. A Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) azért jött létre, hogy kiegészítse a BBTE oktatási kínálatcsomagját. A tüntetés kezdeményezői felvetették annak a lehetőségét is, hogy a román állam által finanszírozott EMTE vállalhatná a műszaki, a mezőgazdaság és a művészi oktatást is. A képzőművészeti képzés még nem oldódott meg, és jó lenne ha a kolozsvári képzőművészeti egyetem magára vállalná ezt a feladatot. A legsürgősebben megoldásra váró ügy a mezőgazdasági képzés. Szilágyi előrelépésként értékelte, hogy a PKE-n a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként elindult a mezőgazdasági képzés. Marosvásárhelyen kertészmérnöki szak működik, ezt szőlő- és gyümölcstermesztés irányába szeretnék kiterjeszteni. Az EMTE vezetősége úgy látja, hogy Csíkszeredában kellene sürgősen mezőgazdasági oktatást beindítani. A rektor leszögezte: az EMTE nem konkurens intézménye a BBTE-nek, ezért nem támogat olyan kezdeményezést, amely a BBTE rovására fejlesztené az általa vezetett intézményt. Az oktatási tárca határozottan elutasít minden etnikai elkülönülési tendenciát az oktatásban. A szaktárca közleménye szerint az etnikai alapú szegregáció ellentétes az európai szellemiséggel. /Borbély Tamás: Részeredményeket veszíthetünk -figyelmeztet a BBTE magyar vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2005. október 27.
Magyar feliratok is lesznek a Babes–Bolyai Tudományegyetem azon karain, ahol magyar nyelvű oktatás is zajlik – döntötte el október 26-án az egyetem igazgatótanácsa. Szamosközi István, az egyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke arról tájékoztatott, hogy felmerült a főépület többnyelvű feliratozásának a kérdése is, ebben a kérdésben a testület az egyetem jogászaira bízta, vizsgálják meg, jogi szempontból hogyan kivitelezhető ez a kérdés. Szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt bemutatott helyzetjelentésben Hantz Péter és Kovács Lehel István BBTE-s oktatók egyebek között felrótták, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény épületein csak román nyelvű feliratok léteznek, noha az egyetem vezetősége lépten-nyomon hangoztatja a BBTE multikulturális jellegét. A hét elején a magyar tagozatvezetés a szenátusi tagokkal, kari felelősökkel és a magyar tagozatért felelős dékán-helyettesekkel együtt megbeszélést tartott. Sárkány Kis Endre oktató elmondta, ez egy zárt ülés volt, nem tudja, hogyan szivárgott ki a román sajtóba a gyűlésen elhangzottak – egyebek között az, hogy a magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondását kérte. /Az Evenimentul Zilei című napilap írt erről./ Sárkány Kis Endre biológus a gyűlésen kifogásolta, hogy a tüntetésre való reagálásként kiadott nyilatkozatot Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István a magyar tagozat vezetősége nevében írta alá. Ebben a dokumentumban olyan súlyos dolgokat állapítottak meg, miszerint Európa-ellenesek a tüntetők, ezért jobb lett volna, ha saját nevükkel szignálták volna a dokumentumot. A gyűlésen Egyed Emese tanszékvezető javaslatára eldöntötték: az egyetemen tanító mintegy 230 oktató egy hónap múlva találkozik, és megvitatja a magyar tagozat addig kidolgozandó működési szabályzatát. A tanácskozáson szóba került a tervezett Természet- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Bölcsészkaron működő három magyar tanszék összeolvadásából létrejöhető Hungarológia Kar ügye. Utóbbi lehetőséget, a három önálló magyar tanszék vezetője elutasítja, ezt az álláspontot a magyar tagozat csúcsvezetőségének a tudomására hozták. Salat Levente az ülésen kijelentette, hogy az önálló magyar karok ügyét csak akkor támogatja, ha létezik erre vonatkozó politikai döntés. Nagy László a magyar tagozat működését csak a BBTE keretében képzeli el. A biológus szerint a magyar tagozat csúcsvezetőségének nincs stratégiája a magyar tagozat fejlesztésére, elhibázott taktikai lépeseket tesznek. Salat ezzel kapcsolatban elismerte, benne is már felmerült annak a lehetősége, hogy lemondjon, Nagy László pedig kijelentette, lemond, ha a két tagozat külön egyetemmé válik. Ezzel szemben, Egyed Emese lemondott az Akadémiai Tanácsban betöltött tagságáról. /Borbély Tamás: Magyar feliratok is lesznek a BBTE-n. A magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondása is felvetődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./